Új sorozatot kezdünk, nagyobbrészt az ország egyik legnagyobb törökfoci-szurkolója, Feyyaz, kicsit a wikipedia segítségével bemutatjuk a török keret tagjait.

Recber Rüstü, minden idők legnagyszerűbb török kapusa 1973. május 10-én született Korkuteliben.

Fatih Terim fedezte fel szülővárosa csapatában, az Antalyasporban, pedig akkor még csak a csapat harmadik számú kapusa volt. Terimre olyan nagy benyomást tett, hogy beajánlotta őt mindhárom nagy isztambuli csapathoz, végül 1993-ban a Besiktassal egyezett meg. Csakhogy egy autóbalesetben megsérült, a barátja meg is halt, a szerződését pedig felmondta a Besiktas.

A Besiktas visszalépése után a Fener szerződtette ugyan, de kölcsönbe visszaadta az Antalyaspornak, ahol már első számú kapus lett, és feljutatta a csapatot az elsőosztályba. A következő idényt már a Fenernél kezdte, elvileg a nála 12 évvel idősebb Engin Ipekoglu posztján, csakhogy az öreg nem akarta abbahagyni. Felváltva védtek, előfordult, hogy egyikőjük vasárnap a bajnoki mérkőzésen, a másik pedig szerdán a válogatottban. Miután Ipekoglu megsérült, Rüstü lett az elsősámú kapus, kilenc éven keresztül kirobbanthatatlan volt a csapatból, ahogy a válogatottból is.

A török válogatottsági csúcstartó 1994 és 2003 között védett a Fenerben. 1996-ban és 2001-ben bajnoki címet, 1998-ban kupát nyert. 1996 őszén tagja volt annak a Fenernek, amelyik Old Traffordon győzte le a Manchester Unitedot. Ez volt az angol klub első nemzetközi kupaveresége hazai pályán a Bajnokok Ligájában. Sőt: korábban török klub még sohasem nyert nemzetközi kupamérkőzést Angliában. Rüsütü védett ugyanakkor 2004-ben abban a csapatban is, amelynek a bosszút álló MU egy hatost rúgott.

Rüstü pályafutásának még két sötétebb foltja: 1999 őszén az MTK ejtette ki az UEFA-kupából a Fenert, a budapesti 0-0 után az isztambuli mérkőzésen Kenesei duplázott,  az első szabadrúgását randán bevédte Rüstü. És egy, nemzetközi szinten is nagyobb visszhangot kiváltó, Tony Schumachert idéző mozdulat, a szenvedő fél Dyer:

A válogatottban 1994 októberében, Izland ellen mutatkozott be, három percre állt be Engin helyére. Az 1996-os Európa-bajnokságon a törökök valamennyi mérkőzésén ő védett, éppúgy, mint a négy évvel későbbi kontinensbajnokságon. Az igazi áttörést a koreai-japán közös rendezésű világbajnokság hozta meg neki: a bronzérmet szerzett Günes-alakulat legjobbja volt, védéseivel még a brazilokat is az őrületbe kergette, akik csak egyszer, Ronaldo révén jártak túl az eszén, majd bekerült a vb All-Star csapatába, és ha nincs Oliver Kahn, akkor talán a világverseny legjobb kapusának válaszották volna.

A legjobb meccse a Boszporusz-partiak által 1-0-ra elveszített elődöntő volt, amikor a brazilok ellen féltucatnyi alkalommal is bravúrral mentette meg a török kaput a góltól. Nem rajta múlott, hogy a félholdasoknak végül vesztesen kellett elhagyni a szajtamai stadion gyepszőnyegét. Egy esetben nem tudott hárítani, Ronaldo spicces-góljánál."Mágikus védés volt. Nem hiszem, hogy valaha is képes lenne még egyszer ekkorát védeni" - emlékezett vissza a brazilok hátvédje, Cafú a 21. perc történéseire. A Roma jobb oldali futója hat méterről küldött sistergős bombát jobbról a rövid felső sarok irányába, ám Rüstü szenzációs mozdulattal menteni tudott.

A törököknek örökké emlékezetes bronzmeccsen is remekelt a kapus, fájós derékkal is szomorúvá tette a házigazda koreaiakat.

A világbajnokság után több nagycsapat is hívta, az Arsenallal tárgyalt a legkomolyabban, végül 2003-ban a Barcelonához szerződött, de nem tudta megvetni a lábát a katalán csapatban. Komoly kifogás volt vele szemben, hogy nem beszél spanyolul. Mindössze négy bajnoki mérkőzésen védett a 2003–2004-es szezonban. A következő nyáron hazatért a Fenerhez, amellyel 2005-ben és 2007-ben is bajnoki címet nyert. Tavaly nyáron, némi meglepetésre, klubtársával Mehmet Yozgatlival átigazolt a Besiktashoz. Hároméves szerződést kötött a Bajnokok Ligája főtáblájára jutott Fekete Sasokkal.

A most befejeződött idényben a kapusok listáján csak hatodik lett. Az Eb-n már nem ő volt az első számú kapus, de Demirel eltiltása miatt kétszer is lehetőséget kapott. Mind a két meccsen hibázott, a horvátok ellen azonban helyrehozta a bakiját egy gólpasszal és a 11-es párbajban nyújtott parádéval. A németek ellen erre nem volt lehetősége. Összesen 118-szeres válogatott.